Az LMP a számvevőszékhez fordult, itt a közleményük!

Milliárdok a semmibe? Lehet más a szoftverpolitika!

A Lehet Más a Politika (LMP) társadalmi kezdeményezés az Állami
Számvevőszékhez fordult a kormányzat által január elején kiírt, és
néhány napja visszavont 25 milliárdos Microsoft-tender kapcsán, és
kéri az állami szoftverbeszerzési gyakorlat törvényességének,
célszerűségének és eredményességének a vizsgálatát. Az LMP a
szoftverlicencekre kidobott milliárdok helyett a szabad szabványok és
szabad szoftverek elterjesztését szorgalmazza.

Az LMP az Állami Számvevőszék elnökéhez fordult a kormányzat által
január elején kiírt és néhány napja visszavont a "Microsoft (vagy
azzal egyenértékű) és Novell (vagy azzal egyenértékű)
szoftverlicencek, valamint kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére"
irányuló, 25 milliárd forint keretösszegű központosított közbeszerzési
pályázat tárgyában. Az LMP azt kéri a Számvevőszéktől, hogy vizsgálja
meg a központi kormányzat szoftverbeszerzési gyakorlatának
törvényességét, célszerűségét és eredményességét, különös tekintettel
a legutóbbi pályázati felhívás meghirdetésének és visszavonásának
indokaira.

A kormányzat egy éven belül már a második hasonló tárgyú és
keretösszegű, egy-két multinacionális cégre szabott szoftverbeszerzési
pályázatot írta ki. A közbeszerzési gyakorlatban példátlan, hogy a
kiírásban az igényeket konkrét cégnevekkel, és nem pedig szabványok
említésével fogalmazzák meg. A keret-összeg az éves magyar állami
informatikai kiadás 16%-át teszi ki. Az LMP általában véve is
aggasztónak tartja az elmúlt évek kormányzati szoftverpolitikáját.

Az esetleges újabb beszerzési kiírást az LMP akkor tartja
elfogadhatónak, ha a kormányzat a) nem licenceket szereztet be, hanem
IT-szolgáltatásokat vásárol; b) nem a Microsoft (vagy más cég)
termékeire, hanem nemzetközileg elfogadott nyílt szabványok mentén
fogalmazza meg igényeit; c) szempontként kezeli az elköltött
közpénzért cserébe történő közvagyon-gyarapodást: így pl. ha a
vásárolt szolgáltatások tovább gyarapítanák mindannyiunk nyílt
forráskód-bázisát; d) előnyben részesít kis- és középvállalkozásokat:
tehát az állami informatikai kiadások 16%-a elsősorban a hazai
megoldás-szállítókat, és nem a multinacionális beszállítókat
gazdagítja; e) lehetőséget ad a közintézményeknek, hogy a
keretszerződésen belül ne csak egy "nyertes" megoldást, hanem az
igényeiknek megfelelő megoldást vásárolhassanak.

Az LMP úgy véli, hibás az a szemlélet, amely a szoftverpolitikában
döntően licencekben gondolkodik. Olyan megoldások kellenek, amelyek
segítenek magyar munkahelyeket teremteni, s a nemzeti tudáskincset
gazdagítják! Ma az állami, egyedi fejlesztések általános jellemzője,
hogy az állam hatalmas közpénzekért cserébe sem jut hozzá a fejlesztés
eredményének tekinthető forráskódhoz. A jelenlegi szoftverpolitika
erősíti a szoftver-függőséget, odaláncolja a közszférát egy-egy
multinacionális beszállítóhoz, ezenkívül diszkriminálja a nyílt
forrású rendszerek használóit, és kiszorítja a magyar kis- és
középvállalkozásokat. A jelenlegi, döntően licencekben gondolkodó
szoftverpolitika az esélyegyenlőség biztosítása helyett kriminalizál,
tudás helyett függőséget teremt, és kiszolgáltatottá teszi az államot
is. A magyar kormányzati gyakorlat ráadásul szembehelyezkedik a
nemzetközi trenddel: létezik ma már uniós irányelv, amely a nyílt
forráskódú, szabad szoftveres megoldásokat minimum egyenértékűnek
tartja, a német külügyi tárca nemrég 11 ezer számítógépet állított át
szabad szoftverekre, míg az Obama-kormány nyílt forráskódú
szoftver-stratégiát tervez.

Az LMP olyan szoftverpolitikát akar, amelynek eredményeként
közpénzből, egyedi megrendelésre, kizárólag nyílt forráskódú, szabad
szoftvereket szerez be az állam. A multinacionális cégek számára
juttatott milliárdok helyett lokális megoldásokat kell találni: a
vidéki közhivatalok számára az informatikai támogatást nem fővárosi
irodaházakból kell nyújtani, hanem helyi kisvállalkozásokra kell
bízni. Az LMP a szoftverpolitikában is érvényesíteni kívánja a
fenntarthatóságot: a közpénz maradandó, áthagyományozható értéket, és
ne ideig-óráig érvényes licencet teremtsen. A nyílt szabványú, ill.
nyílt forrású rendszerek az állampolgároknak és a hazai IT-szektor
szereplőinek kedveznek, míg a zárt, kereskedelmi szoftver a megrendelő
és a beszállító között alakít ki figyelemre méltó érdekegyezséget. Ha
a kormányzati politika - német példára - megkezdené az átállást a
szabad szoftverekre, úgy itthon hasznosulnának azok a milliárdok,
amelyek ma licenc-díj formájában külföldre vándorolnak.

Az LMP egy új szoftverpolitika érdekében a következő lépéseket szorgalmazza:

1. Haladéktalanul ki kell dolgozni egy nemzeti szabad szoftver
stratégiát! Erre a 2003-ban országgyűlési határozattal elfogadott
Magyar Információs Társadalom Stratégia kötelezi is a kormányt, de -
miután az informatika a kormányzaton belül gazdátlan maradt - a
kormány figyelmét stratégia-alkotás helyett a mindennapos ügyletek
kötik le.
2. Haladéktalanul el kell indítani a közszférában (és különösen a
közoktatásban) egy 1-3 éves átállási folyamatot a nyílt szabványok
mentén működő rendszerekre! Ennek keretében azonosítani kell azokat a
folyamatokat, amelyek jelenleg csak Microsoft operációs rendszereken
futó programokkal kezelhetők.
3. Kötelezővé kell tenni a nyílt dokumentum- és kommunikációs
protokoll-szabványokat!
4. A jelenleg licence-vásárlásokra fordított állami milliárdok
töredékéből át lehet képezni a közszféra dolgozóit a nyílt rendszerek
használatára, ezért szabad szoftver oktatási programokat kell
indítani, és támogatni kell hazai mozgalmak szoftverhonosító
kezdeményezéseit.

A cél az, hogy az állami licencköltségeket leszorítsuk, s a
felszabaduló forrásokat oktatásra, képzésre, munkahelyteremtésre, s az
informatikai esélyegyenlőség biztosítására fordítsuk! Lehet más a
szoftverpolitika!

Budapest, 2009. január 22.

Lehet Más a Politika (LMP)

Támogatod?

Tovább a szavzáshoz!

Szabad kéz - állami asszisztenciával

Sajnálatos, hogy a hitelpiaci válság miatt befagyott ingatlanpiaci portfóliók leértékelését elszenvedő több mint százezer kisbefektetőt érintő ügyben a Népszabadság nem a pártatlan, minden félre és szempontra kiterjedő tájékoztatás szabályait követi, amire példa Horniák Balázs két, december 30-i cikke.

A Mélyütés az ingatlanalapoktól és Kisebb ütemben, de fogy az alapok pénze című írásokban csak az alapkezelők és a mögöttük álló bankok szempontjai jelennek meg, a károsult befektetőké elvétve sem. Véleményem alátámasztásaként néhány fontos szempontra szeretnék kitérni: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) november 7-i tíz forgalmazási napos felfüggesztő határozata álláspontom szerint törvénysértő.

A tőkepiaci törvény (Tpt.) 251. paragrafusa ugyanis nem tíz forgalmazási napra, hanem csak tíz naptári napra jogosítja fel a felügyeletet a felfüggesztésre (a Tpt. jól elhatárolhatóan alkalmazza a „munkanap”, és a „forgalmazási nap” fogalmát). Így nem lett volna mód a felfüggesztés lejárta előtt összekalapálni azt a vicclapba illő jogszabály-módosítást, amely címe szerint a Magyar Fejlesztési Bankról szól, tartalma szerint tíz sor a címben említett tárgyról, 95 pedig a Tpt. módosításáról, amelynek a megjelölt tárgyhoz távoli köze sincs.

A fent említett jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek lehetővé, sőt kötelezővé teszik a befektetőket megkárosító új szabályok alkalmazását a hatálybalépést megelőzően eszközölt befektetések esetében is, ellentétesek a jogalkotásról szóló törvény azon – egyébként a jogbiztonság szempontjából alapvető és természetes – szabályával, mely szerint „jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget”.

Sajnos még egyetlen publikáció sem szentelt kellő súlyt a legfontosabb szempontnak, ami pedig az ingatlanalapok körüli hisztéria legfőbb oka. Maguk az alapok is arra hivatkoztak, hogy likviditásuk hirtelen és drámai megingását az váltotta ki, hogy a befektetők tömegesen a bankok jóval kedvezőbb – 11–13 százalékos hozamot ígérő és biztonságosabb – akciós betétjeibe csoportosították át megtakarításaikat. Arról tapintatosan hallgatnak, hogy a betéteseket „elcsábító” bankok ugyanazok, amelyek tulajdonosként az ingatlanalapok mögött állnak. Nyilvánvaló, hogy ebből a bankok is és az alapkezelők is jól jönnek ki, csak a befektetők vesztenek – de azok sokat (a jelenlegi adatok szerint eddig a Raiffeisennél pl. befektetésük majd kétévi hozamát, de könnyen lehet, hogy a tőke egy részét is). A bankok így hozzájutottak az égetően szükséges forrásokhoz, az ingatlanalapoknak pedig végre volt indokuk és idejük is arra, hogy a portfóliót leértékeljék.

Több helyen olvastam már, hogy mindenről a Magyar Nemzeti Bank által végrehajtott 300 bázispontos alapkamat-emelés tehet. Jól hangzik, csak éppen nem igaz.
Az MNB kamatemelése október 22-én 11 órakor lépett hatályba. A Raiffeisen Bank például szeptember 29-től hirdette meg négy hónapos akciós betétjét 11,5 százalékos évesített hozammal. Ekkor az alapkamat még majdnem egy hónapig 8,5 százalék volt. A valóságos ok nem ez, hanem a bankok felelőtlen hitelezési politikája és a külföldi anyabankok által kiszivattyúzott likviditás miatti súlyos forráshiány volt, amelyet jól megvilágít az általam nagyra becsült Róna Péter 80:25 – még egyszer című, január 6-i írása. A baj csak az, hogy ennek a felelőtlenségnek az ingatlanalapok kisbefektetői lettek a károsultjai az állam tevékeny közreműködésével.

Hajdú Miklós
Dunakeszi

Forrás.

KÖSZ! - Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége: Közlemény - Blog.

"Képzések szempontjából újdonság az atipikus foglalkoztatási formák támogatása. A TÁMOP 2.4.3 alatt fut majd a kiírás, a civil szervezetekkel együttműködő vállalkozások az "A" komponens keretében várhatóan 1,9 milliárdra pályázhatnak."

Feri, ennek utána kéne nézni a pályázatirós partnereinkkel!

Tisztelt Partnerünk!

Hamarosan megnyílnak az idei pályázati források, a 2009-es új pályázatok megjelenése az első negyedévben várható. Továbbra is a gazdaságfejlesztési, a kutatás-fejlesztési valamint a munkahelyi képzések támogatása lesz a fókuszban.

2009-ben is kiírásra kerülnek a technológiafejlesztési, vagyis eszközbeszerzési pályázatok. Az országosan pályázható egyszerűbb beszerzések határideje 2008 végén lejárt, de ez egy olyan állandó és népszerű fejlesztési cél, amelyet minden évben meghirdetnek. Kisebb kört érint, de nem kevésbé fontos, ezért évről évre visszatérő téma a komplex fejlesztések kérdése is: a nem hátrányos, hátrányos és leghátrányosabb térségek vállalkozói a Gazdasági Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program keretből pályázhatnak.

2009. első negyedévében már várható az új kiírások megjelenése, amelyekben lényegi változtatásnak a felvehető 40 százalékos előleg ígérkezik. A kkv-k beruházásaikhoz egyéb segítségeket is kapnak jövőre. Ismét lesznek munkahelyi képzéseket támogató pályázatok, ezekkel kapcsolatban azonnali készültség ajánlott, mert általában pár nap alatt elfogynak a keretek. A TÁMOP 2.1.3 megjelenését érdemes figyelni, március folyamán várható.

Képzések szempontjából újdonság az atipikus foglalkoztatási formák támogatása. A TÁMOP 2.4.3 alatt fut majd a kiírás, a civil szervezetekkel együttműködő vállalkozások az "A" komponens keretében várhatóan 1,9 milliárdra pályázhatnak.


Ezúton tájékoztatom, hogy 2009-ben lényegesen egyszerűsödik a támogatási rendszer és a támogatás lehívásának feltételei.
2009-es fejlesztési igényeinek megbeszélése érdekében kérem keressen az alábbi elérhetőségeim egyikén.

Üdvözlettel,

Tóth Annamária
projektmenedzser

Árindex Forrásközvetítő és Beruházási Tanácsadó Kft.

H-1071 Budapest, Peterdy u. 15.
Tel.: (+36-1) 413 5000
Fax: (+36-1) 344-5170
e-mail: totha@arindex.hu
www.arindex.hu

Változik ennek a blognak is a szerepe, ahogy próbálok rendet tenni a dolgaim között. Itt az új fő téma:

Magánvéleményem közügyekről

- vagyis itt írom ki magamból, amit felgyülemlett bennem a politikáról, politikusokról, kormányról, ellenzékről, médiáról, stb.

Minden, amit közügyekről tudni kell, vagy érdemes. :)

Honnan koppintottam?

Aki nem jön rá, kattintson ide!

Róla van szó. :)

A móri nyolcas gyilkosság	23
Seres Mária, az ügynök	18
Enneagram - Az egyetlen személyiségtip	15
Fiala.hu - Muszáj, hogy igy legyen?	13
Bulizna Ön ezekkel az emberekkel?	13
Képviselőket keres az LMP	12
Offline spam statisztika	11
Néhány jó kis blog	11
Egy üstökös hozta a bajt a világra?	10
About	10

Milyen következtetés lehet ebből levonni? Vagyis azt kérdezem (újra,) hogy...