Magyarság 2.0

A cél - változatlanul - a dokumentálás. Tárgyilagosan. Az utókornak. Ha van javaslatod, mit hagyjak az utókornak, írd a javasolt linket a kommentek közé! Lájkolok minden javaslatot, s ennek még - meglásd - lesz jelentősége. Info: http://startnap.com/freeland 2011.03.09. előtt ez volt a bevezetés. Vannak ügyek, amelyeket érdemes nem elfelejteni. Vannak információk, beszámolók, kérdések, amelyeket szintén érdemes megörökíteni. Vannak - lesznek? - civil újságirók, bloggerek, fotósok, videósok, akik fontosnak tartják dokumentálni 2011 magyar valóságát. NetSzemle.hu - A világháló legjava.

Friss topikok

  • 1.szóló: Kimaradt egy kombináció: "Minden seggbe minden lófaszt" - ez pedig nem más, mint a ... (2009.07.13. 19:50) Globalizmus
  • Fedor: Nem azért, de emlékeim ez a hír csak áprilisi tréfa volt egy blogban vagy újságban, már nem tudom ... (2009.05.15. 12:45) A Balaton még megvan?
  • cserepj: Itt egy kis adalék: www.szeretgom.hu/content/22227/ (2008.04.17. 10:53) Korrupt polgármester

Linkblog

HTML

Utolsó kommentek

  • 1.szóló: Kimaradt egy kombináció: "Minden seggbe minden lófaszt" - ez pedig nem más, mint a ... (2009.07.13. 19:50) Globalizmus
  • Fedor: Nem azért, de emlékeim ez a hír csak áprilisi tréfa volt egy blogban vagy újságban, már nem tudom ... (2009.05.15. 12:45) A Balaton még megvan?
  • cserepj: Itt egy kis adalék: www.szeretgom.hu/content/22227/ (2008.04.17. 10:53) Korrupt polgármester
  • Utolsó 20

HTML


Milliárdok a semmibe? Lehet más a szoftverpolitika!

2009.01.22. 16:48 | NetSzemle - Hiteles személyes tapasztalatok | Szólj hozzá!

Az LMP a számvevőszékhez fordult, itt a közleményük!

Milliárdok a semmibe? Lehet más a szoftverpolitika!

A Lehet Más a Politika (LMP) társadalmi kezdeményezés az Állami
Számvevőszékhez fordult a kormányzat által január elején kiírt, és
néhány napja visszavont 25 milliárdos Microsoft-tender kapcsán, és
kéri az állami szoftverbeszerzési gyakorlat törvényességének,
célszerűségének és eredményességének a vizsgálatát. Az LMP a
szoftverlicencekre kidobott milliárdok helyett a szabad szabványok és
szabad szoftverek elterjesztését szorgalmazza.

Az LMP az Állami Számvevőszék elnökéhez fordult a kormányzat által
január elején kiírt és néhány napja visszavont a "Microsoft (vagy
azzal egyenértékű) és Novell (vagy azzal egyenértékű)
szoftverlicencek, valamint kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére"
irányuló, 25 milliárd forint keretösszegű központosított közbeszerzési
pályázat tárgyában. Az LMP azt kéri a Számvevőszéktől, hogy vizsgálja
meg a központi kormányzat szoftverbeszerzési gyakorlatának
törvényességét, célszerűségét és eredményességét, különös tekintettel
a legutóbbi pályázati felhívás meghirdetésének és visszavonásának
indokaira.

A kormányzat egy éven belül már a második hasonló tárgyú és
keretösszegű, egy-két multinacionális cégre szabott szoftverbeszerzési
pályázatot írta ki. A közbeszerzési gyakorlatban példátlan, hogy a
kiírásban az igényeket konkrét cégnevekkel, és nem pedig szabványok
említésével fogalmazzák meg. A keret-összeg az éves magyar állami
informatikai kiadás 16%-át teszi ki. Az LMP általában véve is
aggasztónak tartja az elmúlt évek kormányzati szoftverpolitikáját.

Az esetleges újabb beszerzési kiírást az LMP akkor tartja
elfogadhatónak, ha a kormányzat a) nem licenceket szereztet be, hanem
IT-szolgáltatásokat vásárol; b) nem a Microsoft (vagy más cég)
termékeire, hanem nemzetközileg elfogadott nyílt szabványok mentén
fogalmazza meg igényeit; c) szempontként kezeli az elköltött
közpénzért cserébe történő közvagyon-gyarapodást: így pl. ha a
vásárolt szolgáltatások tovább gyarapítanák mindannyiunk nyílt
forráskód-bázisát; d) előnyben részesít kis- és középvállalkozásokat:
tehát az állami informatikai kiadások 16%-a elsősorban a hazai
megoldás-szállítókat, és nem a multinacionális beszállítókat
gazdagítja; e) lehetőséget ad a közintézményeknek, hogy a
keretszerződésen belül ne csak egy "nyertes" megoldást, hanem az
igényeiknek megfelelő megoldást vásárolhassanak.

Az LMP úgy véli, hibás az a szemlélet, amely a szoftverpolitikában
döntően licencekben gondolkodik. Olyan megoldások kellenek, amelyek
segítenek magyar munkahelyeket teremteni, s a nemzeti tudáskincset
gazdagítják! Ma az állami, egyedi fejlesztések általános jellemzője,
hogy az állam hatalmas közpénzekért cserébe sem jut hozzá a fejlesztés
eredményének tekinthető forráskódhoz. A jelenlegi szoftverpolitika
erősíti a szoftver-függőséget, odaláncolja a közszférát egy-egy
multinacionális beszállítóhoz, ezenkívül diszkriminálja a nyílt
forrású rendszerek használóit, és kiszorítja a magyar kis- és
középvállalkozásokat. A jelenlegi, döntően licencekben gondolkodó
szoftverpolitika az esélyegyenlőség biztosítása helyett kriminalizál,
tudás helyett függőséget teremt, és kiszolgáltatottá teszi az államot
is. A magyar kormányzati gyakorlat ráadásul szembehelyezkedik a
nemzetközi trenddel: létezik ma már uniós irányelv, amely a nyílt
forráskódú, szabad szoftveres megoldásokat minimum egyenértékűnek
tartja, a német külügyi tárca nemrég 11 ezer számítógépet állított át
szabad szoftverekre, míg az Obama-kormány nyílt forráskódú
szoftver-stratégiát tervez.

Az LMP olyan szoftverpolitikát akar, amelynek eredményeként
közpénzből, egyedi megrendelésre, kizárólag nyílt forráskódú, szabad
szoftvereket szerez be az állam. A multinacionális cégek számára
juttatott milliárdok helyett lokális megoldásokat kell találni: a
vidéki közhivatalok számára az informatikai támogatást nem fővárosi
irodaházakból kell nyújtani, hanem helyi kisvállalkozásokra kell
bízni. Az LMP a szoftverpolitikában is érvényesíteni kívánja a
fenntarthatóságot: a közpénz maradandó, áthagyományozható értéket, és
ne ideig-óráig érvényes licencet teremtsen. A nyílt szabványú, ill.
nyílt forrású rendszerek az állampolgároknak és a hazai IT-szektor
szereplőinek kedveznek, míg a zárt, kereskedelmi szoftver a megrendelő
és a beszállító között alakít ki figyelemre méltó érdekegyezséget. Ha
a kormányzati politika - német példára - megkezdené az átállást a
szabad szoftverekre, úgy itthon hasznosulnának azok a milliárdok,
amelyek ma licenc-díj formájában külföldre vándorolnak.

Az LMP egy új szoftverpolitika érdekében a következő lépéseket szorgalmazza:

1. Haladéktalanul ki kell dolgozni egy nemzeti szabad szoftver
stratégiát! Erre a 2003-ban országgyűlési határozattal elfogadott
Magyar Információs Társadalom Stratégia kötelezi is a kormányt, de -
miután az informatika a kormányzaton belül gazdátlan maradt - a
kormány figyelmét stratégia-alkotás helyett a mindennapos ügyletek
kötik le.
2. Haladéktalanul el kell indítani a közszférában (és különösen a
közoktatásban) egy 1-3 éves átállási folyamatot a nyílt szabványok
mentén működő rendszerekre! Ennek keretében azonosítani kell azokat a
folyamatokat, amelyek jelenleg csak Microsoft operációs rendszereken
futó programokkal kezelhetők.
3. Kötelezővé kell tenni a nyílt dokumentum- és kommunikációs
protokoll-szabványokat!
4. A jelenleg licence-vásárlásokra fordított állami milliárdok
töredékéből át lehet képezni a közszféra dolgozóit a nyílt rendszerek
használatára, ezért szabad szoftver oktatási programokat kell
indítani, és támogatni kell hazai mozgalmak szoftverhonosító
kezdeményezéseit.

A cél az, hogy az állami licencköltségeket leszorítsuk, s a
felszabaduló forrásokat oktatásra, képzésre, munkahelyteremtésre, s az
informatikai esélyegyenlőség biztosítására fordítsuk! Lehet más a
szoftverpolitika!

Budapest, 2009. január 22.

Lehet Más a Politika (LMP)

Támogatod?

Tovább a szavzáshoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://kampanycsend.blog.hu/api/trackback/id/tr50895890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása