Magyarság 2.0

További információk.

1
Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme
Ezt mindenkinek tudni kell. Továbbítsátok! Következı hasábokon egy, a szerkesztıségünkbe
eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk közre.Kötelességünknek érezzük, hogy az írás
napvilágot lásson legalább lapunkban, ha már a független magyar sajtó 2001. februárja óta
hallgat róla. Trianon felülvizsgálata talán megkezdıdhet, szégyelljük magunkat, hogy nem
magyar kezdeményezés eredményeként!
İexcellenciája Carla del Ponte Fıügyész
ENSZ Háborús Törvényszéke New York
Hága
Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek
Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlı elbírálás elvének biztosítása
a Magyar Nép számára
Excellenciád!
İszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az
INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek
Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és
fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS
Intézet kormányoktól, pártoktól független.
Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi
jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszőnjön, illetve ha
szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit.
Mint a fent említett Intézet fıtitkára, az alábbi petíciót terjesztem elı:
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítı 1947. évi szeptember hó 15-i
Párizsi Békeszerzıdések jogi szempontból történı felülvizsgálatát. A felülvizsgálat
eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerzıdések érvénytelenek és kérem
a szerzıdések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira
figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az
egyenlı elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való
részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.
Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet fıtitkára az ügyben egy
Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének
eredményeképpen pedig tárgyalás kitőzését.
Indoklás:
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelısség nem
terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerzıdés delegációi a világháború kitöréséért egyedül
a Magyar Királyságot büntették meg.
2
A Békeszerzıdés elıtt a Magyar Királyság:
-területe 325.411km2 volt,
-lakosainak száma 20.886.000 fı.
A Békeszerzıdés következményeként:
-az ország területe 92.863 km2-re, míg
-lakosainak száma 7.615.000 fıre csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. Világháború kirobbantásáért és
a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetıit felelısségre vonta és
megbüntette, azonban a Német Nép felelısségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság
a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértı kollektív felelısségre vonás alól.
Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetık bőneiért és
törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I.világháborúban való részvétel miatt
Magyarország esetében nem az ország vezetıit, hanem a Magyar Népet büntették meg,
ezeken túlmenıen Magyarországot hatalmas összegő kártérítés megfizetésére is
kötelezték.
Ez az eljárás több szempontból is törvénysértı.
A szerzıdés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fı (25,2%)
- Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fı (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fı (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fı (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fı (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fı (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fı (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fı(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fı (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
-Oroszország részére 200 millió USD,
-Jugoszláviának 50 millió USD,
-Csehszlovákiának 50 millió USD.
A Békeszerzıdés kimondta, hogy amennyiben a szerzıdı felek a szerzıdésben foglalt
megállapodást nem tartják be, úgy szerzıdésszegést követnek el, amelynek alapján a
szerzıdés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor.
A Békeszerzıdéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerzıdést aláíró felek
kötelezettséget vállaltak a területükön élı valamennyi nemzetiség emberi jogainak
3
maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem
érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élık más területekre kitelepítése,
internálása, deportálása. Tény a templom rombolások, a vallásszabadság semmibe
vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása.
A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia,
Jugoszlávia és Csehszlovákia – szerzıdésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer
magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történı költözésükre
úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrétum).
A Szerzıdéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem
ellenırizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részérıl
1920. évtıl kezdıdıen nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is,
hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekrıl gyakorlatilag
eltőnt. Ez a háborús bőntett miatt felelısséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra,
amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A
magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai
közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendık az 1910-es népszámlálásadatai is.
A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerzıdést aláíró
államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetunió, mint egységes állam megszőnt.
- Jugoszlávia, mint a Szerzıdést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszőnt létezni.
- Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszőnt.
A változások miatt a Szerzıdés a jogi formájában sem tartható fenn.
A fentieken túlmenıen a következıkre kívánok még rámutatni.
A Békeszerzıdések következtében Magyarországot többek között – az alábbi veszteségek
érték:
Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikikötıi felszerelések 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kikötı felépítésének értéke 21.300 kg
- Fiume kikötı ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
4
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértı adatain alapulnak.)
További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erdık 90 %-a,
- vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen értékő mőkincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kikötı elvétele,
- az összes tengeri és folyami hajók.
Közismert tény, hogy a Békeszerzıdés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó
retorziót illetıen egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzıkönyvekbıl,
visszaemlékezésekbıl egyértelmően igazolhatók.
A továbbiakban a Szerzıdés létrejöttében és a Szerzıdés megkötése utáni idıszakban
hivatalban lévı politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én elıadott
beszédében kijelentette: A teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a
béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a
szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia
történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye anemzetközi
törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.
A fentiekrıl David Lloyd George az emlékirataiban szól.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelısségét.
Lord Newton szerint a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának,
földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett.
Robert Cecil angol delegátus szerint a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy idırıl
idıre határrevíziót eszközöljön.
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következıket írta:
Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki
sem vette figyelembe.
Az angol diplomata Peacemaking címőkönyvében több érdekelt államférfi véleményét is
összegzi, amikor a következıt jegyzi fel:az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke
rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye,és ez a béke
inkább elıkészíti a háborút, mint azt megakadályozná.
5
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért
tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében
a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erıt. Nitti kitért arra is,
hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig
Magyarországgal harcolt.
A késıbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következıket írta Wilson
elnöknek: â01EÉn csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek
bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és
igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak
népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A
Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi
összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az
Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan
békének az aláírását.â01D
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó
1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: â01Enem nyughatunk
addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre
nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek
szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.â01D
A Trianoni Békeszerzıdés tárgyalása során több esetben felvetıdött,
hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A
Franciaországot képviselı Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem
kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát
hadviselı államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök
nyilatkozta, hogy â01Ea szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát
ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint
kezelikâ01D, tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú
küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis
azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétıl annak befejezéséig
harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán
akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor
közölték a Magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a
határozatot tudomásul veszi.
A magyar delegáció a kényszerítı körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerzıdést. Ez az
aláírás, mivel a kényszerítı körülményekhatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig
a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.
A közelmúlt - de a Békeszerzıdés következményeivel szorosan összefüggı- jellemzı példája
a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a roman illetékes szervek fogadtak el. Ez
rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történı
visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív.Ugyanakkor tény, hogy a
törvény ellenére a Romániában kisebbségben élı magyar anyanyelvő lakosság - akiknek
mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát
vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.
Záradék:
6
A petícióból kitőnik, hogy a Trianoni szerzıdés elfogadásakor Magyarországot az I.
világháborúban való részvételéért büntették meg.A Párizsi Békeszerzıdés aláírásakor viszont
Magyarországot a II.világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét
szerzıdés kollektív büntetésrıl rendelkezett, ami a nemzetközi jogalapján elfogadhatatlan.
Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerzıdés alakilag
és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élı magyar állampolgárok sérelmére 1920.
évtıl kezdıdıen olyan bőncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog
alapján nem évülnek el.
Szükséges annak bíróság által történı kimondása, hogy a fent említett Szerzıdések
érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.
A büntetıjogi felelısség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltáráshoz kíván segítséget
nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi
vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részérıl minden segítséget
megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fı részvételével javaslom, amelyekbıl 10
szakértıt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna.
E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a
petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os
Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetısége
támogatni a Magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek
most lehetısége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.
Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang fıtitkár

Forrás: Emailen terjedő levél az interneten.

Kedves Ismerőseim és Barátaim!
Június 12-én, pénteken került nyilvánosságra az ’56-os intézetnek az a jelentése, melyben sokak között engem is megvádoltak titkosszolgálati múlttal.  Nehéz megszólalni, mikor az ember egy ilyen listán olvassa a nevét. Felszólítottam vádlóimat, hogy mutassanak bizonyítékokat. Adják elő, amit jelentettem, mutassák be a beszervezési okiratokat, aláírásom, pénzfelvételt, vagy számoljanak be egy esetről, mikor a titkosszolgálatok, vagy bármilyen más szerv könnyítette az életem.
Nagy Imre és mártírtársai temetésén részt vettem. A temetésen való részvételre másokat is buzdítottam. Ott álltunk, nemzeti színű karszalagban, mint a temetés rendezői. A karszalagot ma is őrzöm.  Az esemény békés lebonyolításán őrködtünk. Ahol amúgy, rendbontás nem volt.
Abban az időben két vendéglátóhelyet üzemeltettem. Az egyik a Fondue Bár volt, a Keleti Károly utcában,  míg a másik a Katlan Klub, a Szemlőhegyi barlangnál. Mindkét hely találkozóhelyévé vált a demokratikus ellenzéknek. A Katlanban, ahol egy üzemen kívüli mozi is volt, gyűléseket is tartottunk. Ennek érdekében béreltem ki a helyiségeket. Ebből sok kellemetlenségem származott. Hol az üzemeltetéshez nélkülözhetetlen víz, gáz vagy áram szolgáltatását zárták el, de az is gyakran előfordult, hogy a hangfalak, vagy az erősítő kábeleit vágták el. Eleinte hetente, később naponta razziát tartott a rendőrség az általam vezetett vendéglátóhelyeken.  Közel egy tucat feljelentést is kaptam, és minden létező hatóság és kvázi hatóság vizsgálatot folytatott ezekben az üzletekben. Többek között az APEH, a Népi Ellenőrzés és a KNEB, kerületi tanács, a KÖJÁL, a Tiszti Orvosi Hivatal, de még a kéményseprők is. Céljuk nyilvánvalóan a zaklatás volt, a „direktben nem támadunk, de ellehetetlenítünk” taktikája. Az illetékeseknek nem tetszett, ami ott folyt.  Nyilvánvalóan tudták, hogy nálam szamizdat irodalom is kapható. Ezért aláírásgyűjtést is szerveztek, a környéken élő lakosokból, mindkét helyszínen, azt bizonyítva, hogy az ott folyó tevékenység zavarja az ott élők nyugalmát.
A vendéglátóhelyek természetesen nyilvánosak voltak. Oda bárki, bejöhetett, így a titkosszolgálatok emberei is. Be is jöttek. Mindkét üzletbe, és többször is, mindig nyitás előtt. Bemutatkoztak, de nevükre nem emlékszem. Amúgy sem biztos, hogy a valódi nevüket mondták. Beszélgetést kezdeményeztek. Ténylegesen arról, hogy lesz e itt forradalom, lesznek-e erőszakos cselekmények. Válaszom az volt, hogy ha rajtam múlik; NEM. Konkrétan felajánlották segítségüket, melyet én: SOHA, EGYETLEN EGY ALKALOMMAL SEM VETTEM IGÉNYBE. Válaszom az volt; majd valahogy a segítségük nélkül is boldogulok.
Boldogultam is. A hatóságok mind elálltak az ellenem folytatott ügyektől a rendszerváltással. Nem volt könnyű, de egy idő után hozzá tartozott az akkori mindennapos tevékenységemhez. Egy reggelre, -VÉLETLENÜL – a Katlan Klub ki is gyulladt. Nem tudott teljesen kiégni, mert a Szemlőhegyi Barlang előtere hermetikus zárást adott, és oxigén híján csak parázslott minden, és irdatlan füst volt. A tüzet magunk oltottuk el. Az első tűzoltó, aki kijött gyújtogatásról beszélt, a következő csapat csak délután érkezett. Vezetőjük, egy rövid pillantás után megállapította, hogy kábeltűz volt.
Ilyen volt az én rendszerváltásom, Nagy Imre és mártírtársai temetése.
Most megsértették személyiségi jogaim, önérzetem. Nem vagyok jogász, ezért nem tudom, hogy hol tudok elégtételt kapni. Egyet tudok; hogy ezt nem fogom annyiban hagyni. Bírósághoz fordulok.
Droppa György

A tévészékház-biznisz...

Az MTV Szabadság téri székházát megvette az ÁPV Rt. 6 milliárdért az MTV-től. 4.5 milliárdért tovább adta egy "kanadai" ( vajon kik a tulajok?) cégnek. Bukott kapásból 1.5 milliárdot rajta, ( mármint az ÁPV Rt. ) Hogy ki mit nyert rajta, azt most felejtsük el...

Az MTV nem tudott kiköltözni az épületből, mivel az új nem készült el.
Így évi 2 milliárdért visszabérelte azt, már kifizetett 4 milliárdot, s ki fog 2 milliárdot. Összesen tehát 6 milliárdot. A "kanadai" cég mennyiért vette? 4.5 milliárd. Már most nyert 1.5 milliárdot plusz ugye ott az épület, amit lakásokká alakít s elad.

DE: Nem itt ér véget a történet.

Az MTV az új székházát nem megveszi, hanem bérli. 18 évre. Évente 3 milliárd forintért. Havi 1 millió euró, azaz árfolyam ingadozás esetén lehet évi 3.5 milliárd forint is. 18 év alatt kifizet 54 milliárd forintot  250 ft/euró árfolyamon. Mennyibe került az a bádog doboz?  Pár milliárd - ha az alvállalkozókat nem húzták le (de biztos hogy lehúzták). És mennyi most az euró?18 év után azonban nem lesz az MTV tulajdona - hanem ekkor eldöntheti, hogy megveszi-e az épületet?! Nem hiszem el, hogy ilyet meg mernek csinálni! Ti mernétek?

Kinek a mi pénzéből? Ez Állami TV!!! Tehát a miénkből. Ki nyer rajta? Egy csapat szélhámos politikus s "üzletember". Miért? Hogy fönn tartsanak egy 5%-os nézettségű kritikán aluli tévét

És ki hozta le ezt a cikket? Az Index. Nem én találtam ki.

http://index.hu/kultur/pol/szrhz090115/