Magyarság 2.0

A cél - változatlanul - a dokumentálás. Tárgyilagosan. Az utókornak. Ha van javaslatod, mit hagyjak az utókornak, írd a javasolt linket a kommentek közé! Lájkolok minden javaslatot, s ennek még - meglásd - lesz jelentősége. Info: http://startnap.com/freeland 2011.03.09. előtt ez volt a bevezetés. Vannak ügyek, amelyeket érdemes nem elfelejteni. Vannak információk, beszámolók, kérdések, amelyeket szintén érdemes megörökíteni. Vannak - lesznek? - civil újságirók, bloggerek, fotósok, videósok, akik fontosnak tartják dokumentálni 2011 magyar valóságát. NetSzemle.hu - A világháló legjava.

Friss topikok

  • 1.szóló: Kimaradt egy kombináció: "Minden seggbe minden lófaszt" - ez pedig nem más, mint a ... (2009.07.13. 19:50) Globalizmus
  • Fedor: Nem azért, de emlékeim ez a hír csak áprilisi tréfa volt egy blogban vagy újságban, már nem tudom ... (2009.05.15. 12:45) A Balaton még megvan?
  • cserepj: Itt egy kis adalék: www.szeretgom.hu/content/22227/ (2008.04.17. 10:53) Korrupt polgármester

Linkblog

HTML

Utolsó kommentek

  • 1.szóló: Kimaradt egy kombináció: "Minden seggbe minden lófaszt" - ez pedig nem más, mint a ... (2009.07.13. 19:50) Globalizmus
  • Fedor: Nem azért, de emlékeim ez a hír csak áprilisi tréfa volt egy blogban vagy újságban, már nem tudom ... (2009.05.15. 12:45) A Balaton még megvan?
  • cserepj: Itt egy kis adalék: www.szeretgom.hu/content/22227/ (2008.04.17. 10:53) Korrupt polgármester
  • Utolsó 20

HTML


Trianon felülvizsgálata

2009.06.25. 08:30 | NetSzemle - Hiteles személyes tapasztalatok | Szólj hozzá!

1
Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme
Ezt mindenkinek tudni kell. Továbbítsátok! Következı hasábokon egy, a szerkesztıségünkbe
eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk közre.Kötelességünknek érezzük, hogy az írás
napvilágot lásson legalább lapunkban, ha már a független magyar sajtó 2001. februárja óta
hallgat róla. Trianon felülvizsgálata talán megkezdıdhet, szégyelljük magunkat, hogy nem
magyar kezdeményezés eredményeként!
İexcellenciája Carla del Ponte Fıügyész
ENSZ Háborús Törvényszéke New York
Hága
Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek
Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlı elbírálás elvének biztosítása
a Magyar Nép számára
Excellenciád!
İszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az
INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek
Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és
fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS
Intézet kormányoktól, pártoktól független.
Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi
jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszőnjön, illetve ha
szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit.
Mint a fent említett Intézet fıtitkára, az alábbi petíciót terjesztem elı:
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítı 1947. évi szeptember hó 15-i
Párizsi Békeszerzıdések jogi szempontból történı felülvizsgálatát. A felülvizsgálat
eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerzıdések érvénytelenek és kérem
a szerzıdések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira
figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az
egyenlı elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való
részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.
Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet fıtitkára az ügyben egy
Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének
eredményeképpen pedig tárgyalás kitőzését.
Indoklás:
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelısség nem
terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerzıdés delegációi a világháború kitöréséért egyedül
a Magyar Királyságot büntették meg.
2
A Békeszerzıdés elıtt a Magyar Királyság:
-területe 325.411km2 volt,
-lakosainak száma 20.886.000 fı.
A Békeszerzıdés következményeként:
-az ország területe 92.863 km2-re, míg
-lakosainak száma 7.615.000 fıre csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. Világháború kirobbantásáért és
a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetıit felelısségre vonta és
megbüntette, azonban a Német Nép felelısségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság
a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértı kollektív felelısségre vonás alól.
Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetık bőneiért és
törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I.világháborúban való részvétel miatt
Magyarország esetében nem az ország vezetıit, hanem a Magyar Népet büntették meg,
ezeken túlmenıen Magyarországot hatalmas összegő kártérítés megfizetésére is
kötelezték.
Ez az eljárás több szempontból is törvénysértı.
A szerzıdés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fı (25,2%)
- Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fı (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fı (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fı (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fı (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fı (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fı (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fı(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fı (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
-Oroszország részére 200 millió USD,
-Jugoszláviának 50 millió USD,
-Csehszlovákiának 50 millió USD.
A Békeszerzıdés kimondta, hogy amennyiben a szerzıdı felek a szerzıdésben foglalt
megállapodást nem tartják be, úgy szerzıdésszegést követnek el, amelynek alapján a
szerzıdés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor.
A Békeszerzıdéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerzıdést aláíró felek
kötelezettséget vállaltak a területükön élı valamennyi nemzetiség emberi jogainak
3
maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem
érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élık más területekre kitelepítése,
internálása, deportálása. Tény a templom rombolások, a vallásszabadság semmibe
vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása.
A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia,
Jugoszlávia és Csehszlovákia – szerzıdésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer
magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történı költözésükre
úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrétum).
A Szerzıdéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem
ellenırizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részérıl
1920. évtıl kezdıdıen nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is,
hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekrıl gyakorlatilag
eltőnt. Ez a háborús bőntett miatt felelısséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra,
amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A
magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai
közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendık az 1910-es népszámlálásadatai is.
A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerzıdést aláíró
államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetunió, mint egységes állam megszőnt.
- Jugoszlávia, mint a Szerzıdést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszőnt létezni.
- Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszőnt.
A változások miatt a Szerzıdés a jogi formájában sem tartható fenn.
A fentieken túlmenıen a következıkre kívánok még rámutatni.
A Békeszerzıdések következtében Magyarországot többek között – az alábbi veszteségek
érték:
Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikikötıi felszerelések 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kikötı felépítésének értéke 21.300 kg
- Fiume kikötı ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
4
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértı adatain alapulnak.)
További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erdık 90 %-a,
- vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen értékő mőkincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kikötı elvétele,
- az összes tengeri és folyami hajók.
Közismert tény, hogy a Békeszerzıdés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó
retorziót illetıen egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzıkönyvekbıl,
visszaemlékezésekbıl egyértelmően igazolhatók.
A továbbiakban a Szerzıdés létrejöttében és a Szerzıdés megkötése utáni idıszakban
hivatalban lévı politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én elıadott
beszédében kijelentette: A teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a
béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a
szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia
történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye anemzetközi
törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.
A fentiekrıl David Lloyd George az emlékirataiban szól.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelısségét.
Lord Newton szerint a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának,
földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett.
Robert Cecil angol delegátus szerint a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy idırıl
idıre határrevíziót eszközöljön.
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következıket írta:
Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki
sem vette figyelembe.
Az angol diplomata Peacemaking címőkönyvében több érdekelt államférfi véleményét is
összegzi, amikor a következıt jegyzi fel:az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke
rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye,és ez a béke
inkább elıkészíti a háborút, mint azt megakadályozná.
5
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért
tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében
a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erıt. Nitti kitért arra is,
hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig
Magyarországgal harcolt.
A késıbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következıket írta Wilson
elnöknek: â01EÉn csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek
bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és
igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak
népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A
Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi
összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az
Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan
békének az aláírását.â01D
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó
1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: â01Enem nyughatunk
addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre
nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek
szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.â01D
A Trianoni Békeszerzıdés tárgyalása során több esetben felvetıdött,
hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A
Franciaországot képviselı Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem
kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát
hadviselı államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök
nyilatkozta, hogy â01Ea szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát
ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint
kezelikâ01D, tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú
küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis
azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétıl annak befejezéséig
harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán
akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor
közölték a Magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a
határozatot tudomásul veszi.
A magyar delegáció a kényszerítı körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerzıdést. Ez az
aláírás, mivel a kényszerítı körülményekhatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig
a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.
A közelmúlt - de a Békeszerzıdés következményeivel szorosan összefüggı- jellemzı példája
a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a roman illetékes szervek fogadtak el. Ez
rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történı
visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív.Ugyanakkor tény, hogy a
törvény ellenére a Romániában kisebbségben élı magyar anyanyelvő lakosság - akiknek
mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát
vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.
Záradék:
6
A petícióból kitőnik, hogy a Trianoni szerzıdés elfogadásakor Magyarországot az I.
világháborúban való részvételéért büntették meg.A Párizsi Békeszerzıdés aláírásakor viszont
Magyarországot a II.világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét
szerzıdés kollektív büntetésrıl rendelkezett, ami a nemzetközi jogalapján elfogadhatatlan.
Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerzıdés alakilag
és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élı magyar állampolgárok sérelmére 1920.
évtıl kezdıdıen olyan bőncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog
alapján nem évülnek el.
Szükséges annak bíróság által történı kimondása, hogy a fent említett Szerzıdések
érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.
A büntetıjogi felelısség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltáráshoz kíván segítséget
nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi
vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részérıl minden segítséget
megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fı részvételével javaslom, amelyekbıl 10
szakértıt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna.
E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a
petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os
Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetısége
támogatni a Magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek
most lehetısége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.
Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang fıtitkár

Forrás: Emailen terjedő levél az interneten.

Címkék: trianon

A bejegyzés trackback címe:

https://kampanycsend.blog.hu/api/trackback/id/tr81207079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.