Magyarság 2.0

A cél - változatlanul - a dokumentálás. Tárgyilagosan. Az utókornak. Ha van javaslatod, mit hagyjak az utókornak, írd a javasolt linket a kommentek közé! Lájkolok minden javaslatot, s ennek még - meglásd - lesz jelentősége. Info: http://startnap.com/freeland 2011.03.09. előtt ez volt a bevezetés. Vannak ügyek, amelyeket érdemes nem elfelejteni. Vannak információk, beszámolók, kérdések, amelyeket szintén érdemes megörökíteni. Vannak - lesznek? - civil újságirók, bloggerek, fotósok, videósok, akik fontosnak tartják dokumentálni 2011 magyar valóságát. NetSzemle.hu - A világháló legjava.

Friss topikok

  • 1.szóló: Kimaradt egy kombináció: "Minden seggbe minden lófaszt" - ez pedig nem más, mint a ... (2009.07.13. 19:50) Globalizmus
  • Fedor: Nem azért, de emlékeim ez a hír csak áprilisi tréfa volt egy blogban vagy újságban, már nem tudom ... (2009.05.15. 12:45) A Balaton még megvan?
  • cserepj: Itt egy kis adalék: www.szeretgom.hu/content/22227/ (2008.04.17. 10:53) Korrupt polgármester

Linkblog

HTML

Utolsó kommentek

  • 1.szóló: Kimaradt egy kombináció: "Minden seggbe minden lófaszt" - ez pedig nem más, mint a ... (2009.07.13. 19:50) Globalizmus
  • Fedor: Nem azért, de emlékeim ez a hír csak áprilisi tréfa volt egy blogban vagy újságban, már nem tudom ... (2009.05.15. 12:45) A Balaton még megvan?
  • cserepj: Itt egy kis adalék: www.szeretgom.hu/content/22227/ (2008.04.17. 10:53) Korrupt polgármester
  • Utolsó 20

HTML


Szerződést szegtek a bankok az ingatlanalapok tulajdonosaival

2009.01.20. 21:24 | NetSzemle - Hiteles személyes tapasztalatok | Szólj hozzá!

Szabad kéz - állami asszisztenciával

 

Sajnálatos, hogy a hitelpiaci válság miatt befagyott ingatlanpiaci portfóliók leértékelését elszenvedő több mint százezer kisbefektetőt érintő ügyben a Népszabadság nem a pártatlan, minden félre és szempontra kiterjedő tájékoztatás szabályait követi, amire példa Horniák Balázs két, december 30-i cikke.

 

A Mélyütés az ingatlanalapoktól és Kisebb ütemben, de fogy az alapok pénze című írásokban csak az alapkezelők és a mögöttük álló bankok szempontjai jelennek meg, a károsult befektetőké elvétve sem. Véleményem alátámasztásaként néhány fontos szempontra szeretnék kitérni: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) november 7-i tíz forgalmazási napos felfüggesztő határozata álláspontom szerint törvénysértő.

A tőkepiaci törvény (Tpt.) 251. paragrafusa ugyanis nem tíz forgalmazási napra, hanem csak tíz naptári napra jogosítja fel a felügyeletet a felfüggesztésre (a Tpt. jól elhatárolhatóan alkalmazza a „munkanap”, és a „forgalmazási nap” fogalmát). Így nem lett volna mód a felfüggesztés lejárta előtt összekalapálni azt a vicclapba illő jogszabály-módosítást, amely címe szerint a Magyar Fejlesztési Bankról szól, tartalma szerint tíz sor a címben említett tárgyról, 95 pedig a Tpt. módosításáról, amelynek a megjelölt tárgyhoz távoli köze sincs.

A fent említett jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek lehetővé, sőt kötelezővé teszik a befektetőket megkárosító új szabályok alkalmazását a hatálybalépést megelőzően eszközölt befektetések esetében is, ellentétesek a jogalkotásról szóló törvény azon – egyébként a jogbiztonság szempontjából alapvető és természetes – szabályával, mely szerint „jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget”.

Sajnos még egyetlen publikáció sem szentelt kellő súlyt a legfontosabb szempontnak, ami pedig az ingatlanalapok körüli hisztéria legfőbb oka. Maguk az alapok is arra hivatkoztak, hogy likviditásuk hirtelen és drámai megingását az váltotta ki, hogy a befektetők tömegesen a bankok jóval kedvezőbb – 11–13 százalékos hozamot ígérő és biztonságosabb – akciós betétjeibe csoportosították át megtakarításaikat. Arról tapintatosan hallgatnak, hogy a betéteseket „elcsábító” bankok ugyanazok, amelyek tulajdonosként az ingatlanalapok mögött állnak. Nyilvánvaló, hogy ebből a bankok is és az alapkezelők is jól jönnek ki, csak a befektetők vesztenek – de azok sokat (a jelenlegi adatok szerint eddig a Raiffeisennél pl. befektetésük majd kétévi hozamát, de könnyen lehet, hogy a tőke egy részét is). A bankok így hozzájutottak az égetően szükséges forrásokhoz, az ingatlanalapoknak pedig végre volt indokuk és idejük is arra, hogy a portfóliót leértékeljék.

Több helyen olvastam már, hogy mindenről a Magyar Nemzeti Bank által végrehajtott 300 bázispontos alapkamat-emelés tehet. Jól hangzik, csak éppen nem igaz.
Az MNB kamatemelése október 22-én 11 órakor lépett hatályba. A Raiffeisen Bank például szeptember 29-től hirdette meg négy hónapos akciós betétjét 11,5 százalékos évesített hozammal. Ekkor az alapkamat még majdnem egy hónapig 8,5 százalék volt. A valóságos ok nem ez, hanem a bankok felelőtlen hitelezési politikája és a külföldi anyabankok által kiszivattyúzott likviditás miatti súlyos forráshiány volt, amelyet jól megvilágít az általam nagyra becsült Róna Péter 80:25 – még egyszer című, január 6-i írása. A baj csak az, hogy ennek a felelőtlenségnek az ingatlanalapok kisbefektetői lettek a károsultjai az állam tevékeny közreműködésével.

Hajdú Miklós
Dunakeszi

Forrás.

KÖSZ! - Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége: Közlemény - Blog.

Címkék: bank pszáf nepszabadsag ingatlanalapok hajdu miklos

A bejegyzés trackback címe:

https://kampanycsend.blog.hu/api/trackback/id/tr91892018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.